Az idő jelentése a csillagászatban


Hümi bevezető rész:















Az univerzum és a csillagok keletkezése


Az univerzum, másnéven világegyetem 14 milliárd évvel ezelőtt keletkezett, ekkor egy szabad szemmel nem láthato, magas hőmérsékletű es sűrű mag felrobbant. Ez az ősrobbanás. A robbanás középpontjától a magban lévő anyagok nagy sebességgel távoztak. Több százmillió év multán nagyon lecsökkent a hőmérséklet, így az anyagok felhőkbe gyűltek, és belőlük jöttek létre a csillagok.


a csillagok: -saját fénnyel rendelkező
                    -magas hőmérsékletű
                    -nagy átmérőjű gömbök


A naprendszer csillaga a Nap ami körül különböző távolságú 
8 bolygó kering, a Föld bolygóknak az egyike az egyike

     
Földünk a Naptól számított harmadik bolygó. A bolygókat felszínük szerint csoportosítjuk:


Kőzet típusú(Föld típusú) bolygók: Föld, Merkúr, Vénusz, Mars.

-ezeknek a bolygóknak mindegyikének szilárd a kérge, innen van a nevük is: Kőzet típusú
                                    
-ezek közül a bolygók közül a Földnek van a legnagyobb átmérője és tömege.

Gáz-halmazállapotú bolygók: Jupiter, Szaturnusz, Uránusz, Neptunusz.

A Föld alakja igazából nem teljesen gömb, egy kicsit torzult, mert az Egyenlítő mentén kiszélesedik.

holdak:

-bolygók körül keringő kisebb égitestek.


A bolygókat a tömegvonzás, más néven a gravitáció tartja őket a pályájukon.

Meghatározás: 

Minden tömeggel rendelkező test vonzóerőt fejt ki más tömegekre. Ez a jelenség a tömegvonzás, idegen szóval a gravitáció.



A Hold

 

A holdak a bolygók körül keringő égitestek. A Holdunk négyszer kisebb a bolygónknál és több százezer kilométer távolságban kíséri.

-         nincs önálló fénye

-         nap sugarai világítják meg, de nem mindig ugyanúgy.

Legjobban telihold idején figyelhetjük meg, mert ilyenkor a teljes Föld felé néző oldalát megvilágítja a Nap. Egyre dagadó D betűre emlékeztet az előtte lévő két hétben az alakja. Telihold után két hétig egyre vékonyodó C betűre hasonlít, majd elfogy. Azért, mert a Föld felé tekintő oldalát nem világítja meg a Nap. Ennek a neve: újhold.

 

A holdfogyatkozás jelenséggel is  bebizonyíthatjuk, hogy a Föld gömb alakú.

Ilyenkor:

Földünk a Nap és a Hold közé kerül, ezért a Nap fénye nem világítja meg a Holdat, a Föld íves árnyéka a Holdra vetül.

 

Ritkább jelenség a: Napfogyatkozás:

Ilyenkor:

A Hold kerül a Nap és a Föld közé, ezért a Hold takarja előlünk a Napot.


ÚJ FOGALMAK:

ősrobbanás, Naprendszer, Nap, Föld, csillag, bolygó, hold, holdfogyatkozás, napfogyatkozás, telihold, földgömb, tömegvonzás(gravitáció)

Készítették: Hümi, Gigi

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése