A hőmérséklet mérése

 

                              A hőmérséklet mérése

 

Hőmérséklet: az anyagoknak olyan tulajdonsága, amit érzékszerveinkkel is tudunk érzékelni(pl.: el tudjuk dönteni a nyári Balaton vizéről, hogy elég meleg-e ahhoz, hogy megfürödjünk benne).

 

hőmérő

 

Vannak olyan emberek akik bírják a hideget, viszont nem szeretik a nagy meleget, és vannak olyanok is akik fázósak.

 

 

 

A hőérzetünk nagyban függ a környezetünk körülményeitől, és attól is, hogy milyen az állapotunk.

Hideg, esős, szeles időben:

mindig hűvösebbnek érezzük a levegő hőmérsékletét, mint amilyen valójából.

 

Egy kimerítő edzés után: viszont gyakran hűvös időben is melegünk van

 

 

Kísérlet:

 

 

1.   lépés: készíts három pohár vizet(egyikben: hideg, a másikban: langyos, a harmadikban: meleg víz legyen)

2.   Tedd bele az egyik kezed kb. 20másodpercre a hideg vízbe, a másikat a meleg vízbe.

3.   Ha ez megvan akkor tedd mindkét kezedet egyszerre a langyos vízbe

4.   Mit tapasztalsz?

Valószínűleg azt tapasztalod, hogy a langyos vízbe téve eltérő hőmérsékletet érzel a jobb és a bal kezeddel

Ez a kísérlet azt bizonyítja, hogy az anyagok hőmérsékletét nem lehet pontosan megállapítani az érzékszerveinkkel, ennél nagyobb pontosságú mérésre van szükségünk.

           A hőmérséklet mérőeszköze: a hőmérő

hőmérő: Arról tehát, hogy egy anyag mennyire hideg vagy meleg, a hőmérséklet ad információt, számszerűértékét pedig hőmérővel mérhetjük meg.

- a mindennapi életben sokféle hőmérőt használunk

- az utcai és a szobai hőmérőkben valamilyen színes folyadékot látunk, amelynek szintje a hőmérséklet változtatására emelkedik (melegedés) vagy süllyed (hűlés)

- régebben a hőmérőkben és a lázas ember testhőmérsékletének meghatározására használt lázmérőkben is egy folyékony fém, a higany mutatta a hőmérséklet változását innen ered az a még ma is használatos mondás, hogy emelkedik a hőmérő higanyszála

- a higany (különösen a gőzei) azonban mérgező, veszélyes anyag így már nem használjuk hőmérséklet méréséhez

               A hőmérséklet mértékegysége

Az időjárás-jelentésből mindig megtudhatjuk, hogy hány fok várható az elkövetkező napokban. Amikor lázas vagy, a lázmérőről a tested hőmérsékletét is fokban olvassák le.

Magyarországon és Európa nagy részén a hőmérséklet mértékegysége a Celsius-fok (jele: °C).

Nevét egy svéd fizikusról, Anders Celsiusról kapta, aki a víz fagyás- és forráspontja közötti hőmérséklet-különbséget  100  egyenlő részre osztotta, és egy részt nevezett el egy foknak. Ő a víz fagyáspontját 0°C-nak, míg a forráspontját 100°C-nak jelölte. 

Vannak olyan országok ahol nem Celsius-skálát, hanem más viszonyítási rendszert használnak.

Az Egyesült Államokban és Angliában is elterjedt a Fahrenheit- skála (°F) ( ejtsd: fárenheit), még a tudományban több helyen  a Kelvin-skálát használják.

Ezek elég bonyolult képletekkel átszámíthatók egymásba.

ÚJ FOGALMAK:

hőmérséklet, hőmérő, Celsius-fok

A nap során a hőmérséklet folyamatosan változik.

Napfelkelte után: rendszerint emelkedni kezd( kora délután a leg magasabb az értéke), majd lassan csökken.

Lehűlés: egészen a következő hajnalig tart(amikor a napfelkeltével ismét növekedni kezd a hőmérséklet).

Meterológusok: az időjárás változásának megfigyelésével foglalkozó szakember.

Meterológiai mérőállomás: itt mérik a levegő hőmérsékletét( nagyon pontos műszerekkel a hőmérséklet mellett az időjárás más elemeit pl.: csapadékmennyiség, szél stb. is figyelik).

Itt naponta négyszer , 1, 7, 13, és 19 olvassák le a hőmérőket.

Egy áprilisi napon ezeket mérték:

1 óra /     7óra/       13óra/      19óra/

 -1°C       2°C       11°C         4°C

Adjuk össze a mért hőmérsékleti értékeket, majd az összeget osszuk el a mérések számával!

Ezzel meghatározzuk a: napi középhőmérsékletet!( amely itt: 4°C)

A mért adatokból azt is kiszámolhatjuk, hány °C volt a különbség a legmagasabb és a legalacsonyabb hőmérséklet között.

Így megkapjuk: a napi hőingadozást( amely itt 12°C).

A napi középhőmérséklet az egy nap alatt mért hőmérsékleti értékek átlaga. A nap során mért legmagasabb és legalacsonyabb hőmérséklet különbsége a napi hőingadozás.

 

A hónapok középhőmérsékletéből megállapíthatjuk azt is, melyik volt a vizsgált év legmelegebb és leghidegebb hónapja.

 

A legmelegebb és leghidegebb hónap középhőmérsékletének különbsége adja az évi közepes hőingadozást.

A megfigyelő állomásokon a levegő hőmérsékletét 1, 5-2 m magasságban helyezett hőmérőkkel árnyékban mérik.

A talaj közelében  egészen más hőmérsékletet mérhetünk.

A légkör hőmérséklete a magasággal is változik.

A levegő hőmérsékletének változása a gazdagsági élet szinte minden területén érezteti hatását.

A nyári forróságot pedig csak később veszik át az épület falait.

A termesztett növények közül csak azok honosodtak meg házakban, amelyek számára a növekedés időszakaszában biztosított a megfelelő hőmennyiség.

ÚJ FOGALMAK:

napi középhőmérséklet, napi hőingadozás, évi középhőmérséklet, évi közepes hőingadozás

Készítették:

Gigi, Panna, Tomi