A térkép jelrendszere
A térképen való tájékozódáshoz meg kell ismernünk a térkép saját jelrendszerét. A turistatérképeken a tájékozódási pontokat, fontosabb épületeket, műemlékeket, vasútállomásokat ...stb. valamilyen jellel, képpel jelölik,jelentésüket a jelmagyarázatban tüntetik fel.
Földünk felszíne nem egyenletes, amit meg is figyelhetünk kilátókból, vagy akár egy hegyoldalba épített házból.
A felszín különböző magasságú formáit együttesen domborzatnak nevezzük.
A térkép készítésekor a felszín eltérő magasságának ábrázolására többféle módszert is alkalmaznak, a legfeltűnőbb: a színekkel történő ábrázolás. Ilyenkor a zöld, a barna, (sárga) és a kék különböző árnyalatai, melyből következtetünk a magasságukra és a mélységükre. Ezt színfokozatos ábrázolásnak nevezzük.
Az alacsonyabban fekvő, vízszintes, vagy csak nem vízszintes felszínű területek a: síkságok, melyeket a tengerszint feletti magasságuk alapján különböztetjük meg:
- tenger szintjétől 200 méter magasságig: alföldek - térképen zöld (Kisalföld, Alföld) - minél alacsonyabban fekszik egy alföld, annál sötétebb zöld a térképen
- tengerszint felett 200 méternél magasabban: fennsíkok - térképen világosbarna, barna (Bükk-fennsík)
A környezetükből jobban kiemelkedő felszínformák a dombok (dombságok), hegyek (hegységek):
- tengerszint felett 200 méternél magasabb, legfeljebb 500 méter magasságig: dombok - térképen világosbarna ( Dunántúli-dombvidék, Nyugat-magyarországi-peremvidék egyes részei)
- tengerszint felett 500-1500 méterig: hegységek, középhegységek - térképen a barna különböző árnyalataival jelölik (Északi-középhegység, Dunántúli-középhegység, Nyugat-magyarországi-peremvidék magasabb részei) - minél magasabb egy hegység, annál sötétebb barnával jelölik a térképen
Amikor a térképen azt látod , hogy pl.: Kékes és mellette ott van az a szám, hogy 1014, akkor az azt jelenti, hogy a hegy csúcsa 1014 méterrel magasabban van, mint a tenger szintje.
- tengerszint felett 1500 méternél magasabb: magashegységek (hazánk területén magashegység nem található)
A hegyek és dombok között: völgyek (hosszanti, egy irányba lejtő bemélyedések)és medencék (tálszerű bemélyedések)húzódnak ( Magyarország a Kárpát-medencében található).
Egy hegycsúcs, egy folyó vagy egy város magasságát mindig a tenger szintjéhez viszonyítva adjuk meg. - minél mélyebb a tenger, annál sötétebb kék a térképen
A színkulcs: a színek magassági értékére való átváltást segíti.
A magasságábrázolás másik módja a : szintvonalak, amik kevésbé látványosak, de sokkal pontosabbak.
Szintvonalnak a tenger szintjétől azonos magasságban lévő pontokat összekötő vonalat nevezzük.
- szintvonalakra írt számok mutatják a magasságot
- szintvonalak sűrűsége tájékoztat bennünket a hegyoldalak, a lejtők meredekségéről is
Domborzatábrázolás típusai:
- szintvonalas ábrázolás:
- színfokozatos ábrázolás:
- színfokozatos és domborzatárnyékolásos ábrázolásos térkép:
Készítette: Gigi
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése